On Sai: Esővágy

„Tizenhárom történet, tizenhárom feledhetetlen élmény, mely elkísér!” – ígéri On Sai novelláskötetének borítója. És valóban nem csalódtam, mert megkaptam, amit ígért: tizenhárom történetet, melyek nem eresztenek el még napokkal az olvasás után sem.

A novelláskötetekkel az a baj, hogy nem lehet őket csak úgy egy szuszra elolvasni. Viszont a novelláskötetekben az a jó, hogy nem lehet őket csak úgy egy szuszra elolvasni!

Hiszen mindegyik novella egy új világ, egy új történet, amelybe bele lehet csöppenni és a hosszúságától függően hosszabb-rövidebb időre elmerülni. Ennél a kötetnél azonban nem is kell egymás után falni a történeteket, mivel annyi gondolat, érzés vagy kérdés fogalmazódik meg az olvasásuk közben, hogy két novella között jól esik kicsit becsukni a könyvet és elgondolkodni. Vagy éppen mosolyogni, nevetni egyet.

Mindegyik történet egy-egy fantasy világban játszódik, de mégsem hasonlítható össze egyik sem a másikkal. Az egyik pillanatban még egy középkori faluban vagyunk, ahol varázslók vagy éppen vérfarkasok vesznek körül minket, a következőben pedig már a távoli jövőben, ahol szex- és imarobotok szolgálnak a mindennapjainkban, a fürdőkád kitalálja a gondolatainkat és uralja a kielégülésünket. Ebben a kötetben ugyanúgy játszódhatnak az események az orkok által megszállt Budapesten vagy a bibliai Názáretben, ahol Jézusra a jövőből érkezett telepata testőrök vigyáznak. Népmesei elemekből sincsen hiány: a legkisebb herceg egy beszélő gyík segítségével állja ki a három próbát és lesz az övé nemcsak a fele királyság.

On Sai hihetetlenül jól ír, minden nehézség és erőlködés nélkül elfér egymás mellett a történeteiben a vallás, a humor, a vágy, a perverziók, az érzések, a kalandok, a sóvárgás a meg nem történt események után, az irónia, a pszichológiai elméletek, a nap mint nap meghozott áldozatok, a high tech jövő,  az emberi gyarlóság vagy a könyvekből kilépett romantikus hősök. A szereplők sosem csak jók vagy csak rosszak, ettől lesznek valóban emberiek. Orvosok, pszichológusok, varázslók, papnők, hercegek, űrhajósok, próféták: mindenkinek megvan a maga keresztje.

Nagyon tetszett a borító is, és ez a gyönyörű lány még csak a kezdet, mert a novellák elején is László Maya csodálatos illusztráció teszik még teljesebbé az olvasásélményt. Az oldalak alján pedig történetenként változó sormintákat kapunk, amiket a novella képekkel együtt legszívesebben kiszíneznék. Az egyik kedvencemet itt látjátok.

De akkor lássuk egyesével a novellákat:

5 szív: Esővágy, Csak mi, lélekharcosok, Az emlékkufár, Orkszar- és barackillat

Ők lettek a kedvenceim, ezeknél éreztem azt, hogy még-még-még, nem lehet itt vége! Bármelyik történetből szívesen olvasnék akár hosszabb szösszenetet is, de legalább újraolvasósak!

4,5 szív: A mágia ára, Mentsétek meg Krisztust, Sose szólj be varázslónak!, Dajkamese, Jóvágású vérfarkas nősülne, Hogyan ölne Jung?

Velős, kerek, jól kidolgozott novellák, tetszettek.

4 szív: Scar első bálja

Itt érezni lehetett, hogy csak egy kis jelenet egy nagy egészből, de mindenképpen kedvet kaptam a sorozathoz is.

3,5 szív: Ébredés – elég zavaros volt; Nyolc négyzetméter a világ – igazán zavarba ejtő.

Tehát jó bölcsészhez méltóan osztottam-szoroztam, az eredmény pedig *dobpergés*:

On Saitól ez volt az első olvasásom, de ez is elég volt ahhoz, hogy megszeressem a stílusát! Nagyon kíváncsi vagyok a többi könyvére is.

Kedvenc idézetek

„Vannak emberek, akikkel találkoznunk kell.”

„A mi korunk átka a választások sokasága, az ezernyi út, amin járhatunk. Kísértése pedig a „mi lett volna, ha” csábítása.”

„Ha azt érezzük, hogy eggyé akarunk válni a másik emberrel, ha azt, hogy csakis általa lehetünk boldogok – az nem szerelem és nem barátság.”

„Tompítjuk a lelkünket ingerekkel, hogy ne kelljen érezni, mert akkor észrevennénk, hogy baj van.”

„Miért másabb a templomok csendje, mint a nagy házaké? Sokkal mélyebb, valahogy várakozó, türelmes.”

„Pár nap múlva rájöttem, hogy megtaláltak Krisztus gyenge pontját: ha nincs hit, nem tud gyógyítani.”

„Vajon miért kelnek a hangok előbb, mint a fények? A világ alulról ébred, először a bogarak zümmögése erősödik, majd a bokrok magasságában hallik surrogás, végül a fák lombjai között zendül fel az élet.”

„– Erős kétségeim vannak kijelentésed igazságtartalmát illetően.
Azannya! Ilyen szépen még sose mondták, hogy hazudsz, ócska ribanc.”

Ha Ti is olvastátok a novelláskötetet, kíváncsian várom, hogy nektek melyik történet volt a kedvencetek!