Bemutatkozás

Sziasztok,

Ennyire egyszerű! :)

Kukucs vagyok, 24 éves, majdnem pszichológus. A blog szempontjából könyvmoly, grafomán, lelkes futó és wannabe maratonista.

5 évesen tanultam meg olvasni, majd alsósként kezdtem el falni a könyveket a nagymamáméknál falun a nyári szünetekben, és azóta sem hagytam fel ezzel a jó szokásommal.

Könyvek terén mindenevő vagyok, szinte minden műfajt szívesen olvasok. Azért természetesen nekem is vannak kedvenceim, szeretem a fantasy-ket, a klasszikusokat, a női sorsokról íródott könyveket, a nem-csak-a-romantikus-szál-a-lényeg romantikusokat. A fő, hogy legyen izgalmas a történet, ne tudjam letenni és legyen mondanivalója. Illetve én is a Harry Potter generáció teljességgel elfogult, büszke tagja vagyok, a Bölcsek kövét 23-szor olvastam! J Kedvenc íróim közé tartozik Vavyan Fable, akinek az összes könyve a polcomon díszeleg, de szeretem Jodi Picoult és Szabó Magda regényeit is.

Imádom a könyves idézeteket, a különböző könyves listákat és a könyvtárakat. Ha nem számítana semmilyen körülmény, legszívesebben könyvtáros lennék.

A másik nagy szerelmem a futás, de vele nem voltunk mindig ennyire kiegyensúlyozott kapcsolatban. Én is, mint a legtöbb lány, utáltam az iskolában a Cooper tesztet és tesiórán mindig elcsaltam 1-2 kört a pálya körül, hogy „- De én már végeztem, tanár úr!”

Aztán 2013-ban, amikor már majdnem egy éve éltem Budapesten, elkezdett hiányozni a mozgás, elkezdtem futni. Akkor még a Városliget mellett laktam és adott volt, hogy hol fussak, de tisztán él bennem az első teljesített Szigetköröm is a Margit-szigeten. Ezután pedig nem volt megállás, hetente kétszer rendszeresen futottam kisebb-nagyobb kihívásokkal és versenyekre is elkezdtem járni. Mindenkinek ajánlom, hogy minél előbb induljon futóversenyen, mert az érzés, amikor beérsz a célba és a nyakadba akasztják az érmet, felbecsülhetetlen, független attól, hogy mekkora távot teljesítettél.

2015-ben futottam az első félmaratonomat, amit 2016-ban még három másik követett. 2017-re pedig nagy terveim vannak: októberben maraton!

Így született meg tehát a The Girl Who Reads And Runs, remélem, minél többen olvassátok és követitek majd a könyves értékeléseimet és a maratonra való felkészülésemet!

Fun facts 

#1 A kedvenc mesés a Csipkerózsika. Annyiszor olvastattam fel kiskoromban a mamámmal, hogy néha már azt játszotta, hogy átköltött egyes részeket, hogy észreveszem-e. Mindig észrevettem.

#2 Mindig nagyon sietek, bárhova megyek, de általában időben odaérek. Kivéve körmöshöz, ott mindig kések 10 percet…

#3 Mindenből van kedvencem, legyen szó tollról, bugyiról, mosdóról, gumicukorról vagy éppen ha csak piros és fekete székek vannak a munkahelyi kantinban, akkor a piros székekről. Ez odáig fajult, hogy jobban érzem magam, ha piros széken ülök ebédkor. :D 

#4 Félek a sötétben. De nagyon. Egyszer egy horrorfilm megnézése után otthon nem mertem kimenni egyedül fogat mosni. 17 éves lehettem.

#5 Annyira szeretem a szülinapomat, hogy nekem nem szülinapom van, hanem szülihetem, amire a környezetemet már jó előre felkészítem. Így mindenkivel van időm találkozni és megünnepelni, hogy újra öregebb lettem egy évvel. 

#6 Ha repülővel utazok valahova, az biztosan nem lesz zökkenőmentes. Eddig háromszor repültem, az első alkalommal kitört Izlandon a vulkán és busszal kellett hazajönnünk Finnországból. Másodszor lekéstem a repülőt Londonban, mert lezárások voltak a belvárosban a királynő beszéde miatt. Harmadszor csak egyszerűen törölték a járatunkat Budapesten, amikor Barcelonába mentünk nyaralni, mert valami nem volt százas a repülővel.

#7 Nagyon nem tudok rajzolni. A rajztehetségem körülbelül leragadt az óvoda középső csoportjában: szívecske, napocska, házacska, pálcika emberkék, de a katicabogarat tökélyre fejlesztettem a három év alatt, mert az volt a jelem. Színezni viszont nagyon szeretek!

#8 Iszonyatosan rossz az arcmemóriám. A lakótársam egyik haverjának szerintem már legalább négyszer bemutatkoztam, és még mindig nem vagyok benne biztos, hogy felismerném az utcán. Cserébe a névmemóriám verhetetlen, ami jól jön a munkám során is, ugyanis mindig emlékszem azokra a jelöltekre, akiket már interjúztattam vagy olvastam az önéletrajzukat.

#9 Van jogosítványom, de szerintem mindenki jobban jár, ha csak az anyósülésig merészkedem. Egyszer azért mindenképpen szeretnék megtanulni rendesen vezetni.

#10 Szerepeltem a Maradj Talpon! című műsorban. Középen álltam és az egyik feladványban az anyukám nevét nem tudtam kitalálni. Még mindig nem tudom, hova esnek le az emberek… J

#11 5 nyáron keresztül egy balatongyöröki fagyizóban dolgoztam. Nem sikerült ennyi idő alatt sem megutálnom a fagyit. A csoki összes változata a kedvencem, de a gyümölcsfagyikat nem szeretem.

#12 Nagyon kicsi a lábam, valahol a 35-ös és a 36-os méret közötti. Ezért utálok bármilyen cipőt venni, mert mindegyik nagy a lábamra.

#13 Nagyon szeretem a jeles ünnepekhez kapcsolódó babonákat, de a péntek 13 szerencsétlenségében nem hiszek. Ezért is lett ez a lista 13 pontos.